Míg manapság a filozófiára, mint elméleti tudományra gondolunk, addig az ókor több filozófiai iskolájában az elmélet és gyakorlat összhangját jelentette; a filozófus azon elvek szerint élt, amit tanított, azaz gondolat, szó és tett összhangja jellemezte.
A filozófia tárgya az ember volt, akit összetett lénynek -test, lélek és szellem egységének- tartottak. A filozófia célja pedig az ember fejlődésének felgyorsítása, az önismeret és a bennünk rejlő magasabb képességek kibontakoztatása által. Úgy vélték, az élhet csak teljes és tartalmas életet, aki képes felismerni erényeit és hibáit, és arra törekszik, hogy folyamatosan jobbá váljon.
A filozófia tehát az emberben lakó tökéletes lény kibontakozásának útja, azaz szellemi út. Ennek első lépcsőfoka a tisztulás. Egy ősi tibeti írás, a Csend hangja szerint sáros lábbal a létra legalsó fokára sem szabad lépni, mert a hibák és bűnök megszáradnak, visszahúznak, és a mélybe taszítanak.
Plótinosz, az újplatonikus iskola alapítója azt tanította, hogy az ember lényege olyan, mint egy tökéletes gyémánt, amely az anyaggal érintkezve besározódott. A feladat tehát nem más, mint a sár lemosása az erények vizével.
A szellemi gyakorlatok nem különleges parapszichológiai képességek felébresztését, vagy testtartások, mantrák sorát jelentették, hanem például egy egyszerű, erényes életet. A keleti tanítások a Dharma vagy Tao, azaz az Egyetemes Törvény szerinti életről beszélnek. Ezt ma erkölcsös életnek nevezhetnénk, ami nem a változó, hétköznapi erkölcsön alapul, hanem az örök értékeken, mint például a jóság, az igazság vagy a becsület. Ha ezen elvek szerint próbáluk élni -ami nem is olyan könnyű-, tisztulhatunk a testünkkel való azonosulástól, az önzéstől, a birtoklási vágytól, és az egymástól való különváltság érzésétől. És haladhatunk az emberség, az empátia, a testvériség, az Egység megtapasztalása felé.
És vannak még további lépcsőfokok is… Ha érdekel a téma, gyere el előadásunkra!
Időpont: 2023.10.16. 18.30.
Helyszín: Új Akropolisz, Kairosz Kultúrműhely, Szfvár, Várkörút 21.
