A hála érzésének és még inkább a hálás személyiségvonásnak számos pozitív hatása van, ahogy azt a korábbi írásomban részleteztem. A hálatelt ember egyik alapvető hozzáállása az élethez, hogy arra fókuszál, ami van, és nem arra, ami nincs. Minden apró dolgot tud értékelni, legyen az a természet szépsége és csodája, a kapcsolódás másokhoz és a jövőhöz, sőt még a nehézségekre is tud úgy tekinteni, hogy tanulhatunk belőlük, fejlődhetünk általuk. Mindenben és mindenhol keresi a jót, a szépet, az értékeset, ezt meg is leli, és tetteivel igyekszik ezt tovább vinni. A hála érzése felemel minket a transzcendens világba, valami nálunk sokkal nagyobbal és jobbal kapcsol össze. Ha képesek vagyunk átadni magunkat ennek az érzésnek, azáltal nem csak magunknak, hanem a környezetünknek is segítünk egy jobb és szebb élet megvalósításában.
De mi van, ha nem ismerjük a hála érzését, nem tudjuk gyakorolni? Vajon tanulható-e? Vagy fejleszthető-e, hogy milyen gyakran és milyen intenzíven éljük át a hála érzését?
Igen, a hála tanulható, gyakorolható és minél jobban beépítjük a hálaérzetet a mindennapjainkba, annál inkább meg tudjuk tapasztalni annak pozitív hatásait. A pszichológusok szerint a hála és a jóllét között szoros összefüggés áll fent, így fontos, hogy ráleljünk az általunk alkalmazható stratégiákra, amelyek használatával a hála, és azon át a jóllétünk -és a környezetünk jóllétének- mértéke növelhető.
A szakértők a hála vagy a hálatelt viszonyulás elsajátítására a következő -ránézésre logikusnak és egyszerűnek tűnő- lépéseket említik: elsőként azonosítjuk a hálátlan gondolatokat, majd hálatelt gondolatok fogalmazunk meg, aztán az előbbieket helyettesítjük a hálás gondolatokkal, és végül a hála érzését külső cselekvésbe fordítjuk.
Mik lehetnek ezek a konkrét tevékenységek? A hála kifejezésének számos módja van, lehetünk kreatívak a módszerekben. Itt bemutatunk három egyszerű technikát.
Hálanapló. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy naponta számba vesszük mindazon dolgokat, amelyekért hálásak lehetünk. A módszer lényege, hogy rendszeresen (pl. minden este, lefekvés előtt vagy hetente egyszer) írjunk le 3-5 olyan dolgot, ami az adott időszakban a hálánkat kiváltotta. Ezek lehetnek nagyok és kicsik egyaránt. Ez egy nagyon egyszerű, könnyen és gyorsan megvalósítható technika, élvezetes és felemelő erről elmélkedni.
A hálanapló pozitív hatását -pl. az én-erősítő hatását- számos vizsgálat igazolta. Az egyik ilyen kutatásban a napi öt hálatelt élményt feljegyző kísérleti személyek a napi öt bosszúságot okozó, illetve napi öt fontos eseményt leíró kontrollcsoportokhoz képest optimistábbak és az életükkel elégedettebbek voltak, több időt töltöttek testedzéssel, és kevesebb negatív testi-fizikai tünetről számoltak be. Egy másikban diákokat vizsgálva, a rendszeres hálanapló írás az iskola iránti pozitívabb attitűdök kialakulásához vezetett, míg idősek csoportjában alkalmazva, csökkentette a halálfélelem mértékét. Levonható a következtetés, mely szerint, ha megtanulunk tudatosan reflektálni a hála élményére, az segíti testi és lelki jóllétünket.
Egy extrém példa a hálanapló speciális alkalmazására: A második világháború koncentrációs táborának túlélői arról számoltak be, hogy ők egy bizonyos „hála-játékkal” tették elviselhetővé az amúgy elviselhetetlen körülményeket, és ez adott nekik lelki táplálékot, hasznos időtöltést és erőt a testi-lelki nyomorúság átvészeléséhez. Abból állt a játék, hogy a foglyok versenyeztek egymással, ki tud az adott napról több olyan dolgot felsorolni, amiért hálát érez. Persze, ezek nagyon egyszerű dolgok voltak, amire mi az életünk során talán nem is gondolunk, mert természetesnek vesszük. Például, hogy aznak sütött a nap, és nem a sárban kellett dolgozniuk. Vagy nem verte meg az illetőt a felügyelőtiszt, ami bizony gyakran előfordult. És ehhez hasonlók. A játék győztese az volt, aki a legtöbb dolgot tudta felsorolni, amiért hálás lehetett. Mi bújik meg a „játék” hátterében? A hálatelt jellem alapgondolata, miszerint arra fókuszáljunk, ami van, és ami jó, és ami szép. Amint látjuk, ez a hozzáállás még a legnehezebb helyzetekből is képes felemelni minket.
Hála-kontempláció (szemlélődés, elmélkedés, elmélyedés). Ennek lényege, a pozitív élményekre való koncentrálás. A hála-naplóhoz képest itt globálisabb szinten történik a pozitív élmények átgondolása, illetve leírása. A gyakorlat abból áll, hogy magunkra koncentrálunk és felidézzük eredményeinket, győzelmeinket, amelyekre büszkék vagyunk, vagy csak egyszerűen olyan lelkiállapotainkat, amikor megragadott minket valami szép vagy jó dolog (pl. egy nyári élmény), amitől örömteli állapotot éltünk át. Amikor felidézzük magunkban az élményt, a boldogságot, közben hálát adunk magunknak, a világnak, barátainknak, hogy ezt átélhetjük. Ez segít kitisztítani és szélesíteni a látókörünket, miközben megszabadít minket a stressztől. Akár önbizalmat is adhat nekünk egy megoldhatatlannak tűnő feladat elvégzéséhez, vagy a belső motivációinkat is erősítheti.
Egy-egy ilyen rövid gyakorlat képes a hangulat közvetlen megváltoztatására, és a pozitív érzelmi állapot elérésére. Továbbá arra is, hogy nyitott szemmel járjunk, és vegyük észre körülöttünk a kisebb-nagyobb örömöt jelentő dolgokat, merüljünk el bennük, hogy a későbbiekben ez is boldogságteli előhívható hála-élményt jelentsen.
A hála átélését meditációs technikákkal is támogathatjuk; Gondolatban magunk elé idézünk egy személyt -vagy akár egy transzcendens alakot-, aki számunkra megtestesíti a hála érzését, majd elképzeljük, amint hálánk kiárad felé. Ez segít, hogy a mindennapokban is gyakrabban és tudatosabban éljük át a hála érzését.
A hála viselkedéses kifejezése. Ennek lényege, hogy hálánkat közvetlenül fejezzük ki egy másik személy számára. Ez lehet egy hálát kifejező levél írása valakinek, akinek kedvességét, gondoskodását eddig még nem köszöntük meg. A levél megfogalmazása az alap, de fokozhatjuk a hatást az írás személyes átadásával, netán annak felolvasásával. A hála fenti módon történő kifejezése -a pszichológiai kutatások szerint- a boldogság magasabb és a depresszió alacsonyabb szintjével járt együtt, még a látogatás után egy hónappal is. Amúgy számos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ha gondolatainkat, érzéseinket „kiírjuk magunkból”, az jótékony hatással van testi és lelki egészségünkre egyaránt. Az életünk eseményeinek írásos formában történő átgondolása segít értelmet találni a velünk történtekben, és kezelni az eseményekhez kapcsolódó érzelmeinket.
A hála átélésének támogatása áll a Japánból származó, speciális ún. Naikan-terápia középpontjában is. A technika egy, a páciens kapcsolataira fókuszáló vezetett önmegfigyelés, amelynek célja, hogy a narcisztikus nézőpont (panaszkodás és mások okolása) helyett hálát érezzünk azok iránt, akik az életünkben valaha, valamiben is segítségünkre voltak.
A hála-terápiával foglalkozó kutatók egyöntetűen megállapítják, hogy a hála érzésének megélése -bármilyen módszert is használunk erre- segíti személyiségünk fejlődését, támogatja fizikai és pszichés egészségünket, jótékonyan hat társas kapcsolatainkra.
Van szemünk és szívünk a szép és jó dolgok meglátására -vagy éppen a szükség észlelésére-, és van kezünk és szánk, hogy kifejezzünk mindezért a hálánkat, és visszaadjunk valamit az univerzumnak a csodás rendért cserébe, netán hozzátegyünk valamit, miáltal mind mi, mind a világ tökéletesebb lehet.
A hálát csak öröm kisérheti, az együttlét csodás békessége, kapcsolódva mindazokhoz, akik mellettünk állnak és azokhoz, akik az égből olyan figyelmesen vezetnek bennünket, hogy ne essünk bele az önzés csapdájába. A hála felajánlásával Isten képes bennünk lakni és hálánk áradatában élve Isteni Tudat önt el minket.
A hála a legértékesebb dolog, amit ember birtokolhat. Mindennek ez a gyökere. Még a jóságnak és szeretetnek is, amelyeket talán a legnemesebb érzéseknek gondoltunk… Vajon miért? Egy válasz lehet, mert ha a hálát akarjuk, akkor mi kell legyünk maga a törekvés, maga az önfelajánlás, maga az odaadás, maga az önátadás. És mi többet adhatnánk másoknak, mint saját magunkat?
Ha még nem sikerült beépíteni az életünkbe ezt a felemelő erényt, akkor itt az ideje, hogy megtanuljuk használni és fejleszteni. Jó munkát! És sikeres eredményeket!
Kontó Gizella
Forrás:
https://www.researchgate.net/publication/270532935_A_hala_pszichologiaja
A kép forrása: https://www.canva.com/
