Ötvenöt éve, 1970. április 22-én tartották az első Föld Napját. Az első esemény után, melyet Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezett, az USA-ban szigorú környezetvédelmi jogszabályok születtek, és a rendezvény hamarosan világméretű mozgalommá nőtte ki magát.

1990-re már több mint kétszáz millió ember csatlakozott a globális felhíváshoz, és ebben az évben már Magyarország is a részt vevő országok között volt. Azóta évről évre egyre többen ültetnek fákat , szerveznek környezetvédelmi rendezvényeket , és formálják a társadalom szemléletét ezen a napon.

A Gaia-elméletet James Lovelock brit vegyész és környezetvédő fogalmazta meg a NASA-val való együttműködése során, majd Lynn Margulis amerikai biológussal finomították tovább az 1970-es években. Kutatásaik során forrt ki bennük a gondolat, amely szerint a Föld nem csupán egy bolygó, hanem egy önszabályozó, élő rendszer – egyfajta szuperorganizmus.

Többé vagy kevésbé mindannyian aggódunk amiatt, hogy környezetünk egyre rosszabb állapotban van. Itt nincs most helye annak, hogy elemezzük mindazt a sokféle tényezőt, amely hozzájárult a helyzet kialakulásához, amiben most vagyunk, ahol bolygónk váratlan változásoknak és sok katasztrófának van kitéve, amelyek elbizonytalanítanak. A korábbi évtizedekben és -századokban nem tartottunk számon olyan pontosan mindent, mint ma, ezért nem lehetett tudni, hogy a tapasztalt jelenségek ezt megelőzően is előfordultak-e, milyen horderejűek és mennyire gyakoriak voltak. Mostanra számos eszközünk van, és sok statisztika áll rendelkezésünkre. A statisztikák azonban nem segítenek megállítani környezetünk hanyatlását.

Pusztán a gondok ismerete nem tesz hozzá a megoldásukhoz. De hatással van az emberek lelkivilágára, akik a közöny és az aggodalom között ingadoznak, ahol az előbbi inkább nem akar látni, hogy ne kelljen érezni, az utóbbi pedig szorongásba, eltúlzott félelmekbe és elszabadult képzelgésekbe taszít minket.

A filozófiával többen találkozhatunk közép- vagy felsőfokú tanulmányaink során. Ha jó a tanárunk, megérinthetnek minket “az élet nagy kérdései”, és életre kelhetnek a poros könyvekbe zárt okfejtések. De egyszer véget ér a kurzus, az élet majd hozza a kihívásait, és utána már nem érünk rá filozofálgatni - mintha a dolgok lényegéről való szabad gondolkodás csak fiatalkorunk kiváltsága lenne.

Tényleg így van?

Szókratész, Seneca, Buddha és Konfuciusz (csak hogy párat említsünk) egész életükben kutattak, rájöttek dolgokra és gyakorlatban is próbára tették azokat. Más szóval: élték a filozófiát! Ha értjük, hogy hogyan látták az ember útját múltunk nagyjai, a maga nehézségeivel és lehetőségeivel együtt, közelebb kerülhetünk saját életünk arany középútjához. És ahhoz, amit Weöres Sándor úgy fogalmazott meg:

“Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

Témák, amikről szó lesz:

➤ Test, lélek, szellem - az ember felépítésének görög modellje

➤ Szókratész, a mintafilozófus

➤ Az önismerettől az önuralomig: a filozófia szellemi gyakorlatai

➤ "A vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet."

Előadó: Rózsa Péter

Részvételi díj: 1500 Ft
Diákoknak, pedagógusoknak, nyugdíjasoknak, álláskeresőknek: 800 Ft
Egyesületi tagjaink számára: díjmentes

A kép forrása: Canva (Az eredeti képet Raffaello Sanzio festette, címe: Az athéni iskola)