A filozófiával többen találkozhatunk közép- vagy felsőfokú tanulmányaink során. Ha jó a tanárunk, megérinthetnek minket “az élet nagy kérdései”, és életre kelhetnek a poros könyvekbe zárt okfejtések. De egyszer véget ér a kurzus, az élet majd hozza a kihívásait, és utána már nem érünk rá filozofálgatni - mintha a dolgok lényegéről való szabad gondolkodás csak fiatalkorunk kiváltsága lenne.

Tényleg így van?

Szókratész, Seneca, Buddha és Konfuciusz (csak hogy párat említsünk) egész életükben kutattak, rájöttek dolgokra és gyakorlatban is próbára tették azokat. Más szóval: élték a filozófiát! Ha értjük, hogy hogyan látták az ember útját múltunk nagyjai, a maga nehézségeivel és lehetőségeivel együtt, közelebb kerülhetünk saját életünk arany középútjához. És ahhoz, amit Weöres Sándor úgy fogalmazott meg:

“Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

Témák, amikről szó lesz:

➤ Test, lélek, szellem - az ember felépítésének görög modellje

➤ Szókratész, a mintafilozófus

➤ Az önismerettől az önuralomig: a filozófia szellemi gyakorlatai

➤ "A vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet."

Előadó: Rózsa Péter

Részvételi díj: 1500 Ft
Diákoknak, pedagógusoknak, nyugdíjasoknak, álláskeresőknek: 800 Ft
Egyesületi tagjaink számára: díjmentes

A kép forrása: Canva (Az eredeti képet Raffaello Sanzio festette, címe: Az athéni iskola)

Az elmúlt évtizedek felgyorsult életritmusa, az ellentét a rohanó hétköznapok és az otthoni béke megteremtésének igénye között új kihívások elé állítják a férfiakat, nőket egyaránt. Hogy ezeknek a komplex elvárásoknak megfeleljünk, hasonlóan összetett jellemvonásokkal szeretnénk felvértezni magunkat. Minden nő szeretne gyönyörű és intelligens lenni, egyszerre összeszedett, ügyes szervező, de független és tettrekész is, akinek az otthoni teendők sem okoznak nehézséget. Úgy tűnik, mintha egy egészen új nőkép lenne kialakulóban. Vagy mégsem új? A görögök Pallasz Athénéjében megvan az összes fenti tulajdonság. Mitikus alakjának tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban is segítségül hívjuk erejét, amikor csak szükségünk van rá.

A görög mítosz szerint Métisz, a furfangos értelem istennője gyermeket várt az istenek királyától, amikor az lenyelte a már gömbölyödő istennőt, mivel egy jóslat szerint a születendő gyermek erősebbé válik nála. Zeusz tehát viselős lett Métisszel, aki maga is viselős volt Athénével. Amikor eljött a gyermek születésének ideje, Zeuszt iszonyú fejfájás kezdte gyötörni. Végül koponyájából Héphaisztosz egyetlen kalapácsütésére kipattant Athéné, a kékszemű istennő, sisakban, teljes vértezetben. Átható tekintetével szimbolikus állatára, a bagolyra emlékeztetett, amely lát a sötétben, vagyis képes tévedhetetlenül felismerni az igazságot a tudatlanság homályában.

Jön, jön, jön...!

Köszöntsük a bölcsesség, stratégia és igazságos harc koronázatlan királynőjét! A páncélban született, pajzzsal és dárdával felfegyverkezett isteni harcosnőt, aki nem csak erővel, hanem ésszel is győz!

🏛 Az Olümposz és az Akropolisz védelmezője!
🦉 A bagoly szemű, éles eszű taktikamester, aki még szőni is tud!
⚔ A harcosok tanítómestere, az igazságos küzdelem pártfogója!
🛡 A legendás Aigisz pajzs birtokosa, amelyen maga Medusza feje dermeszti meg ellenfeleit!

Pallasz Athéné!

A négy archetipikus görög istennőt bemutató előadássorozatunk második főszereplőjével április 12-én szombat este 18.30 órakor ismerkedhettek meg.

A Zeusz fejéből, az „értelem szikrájaként” kipattanó Athénéban felfokozott energia, bátorság és harcos hevület izzik. Lándzsát tör a béke és a civilizáció értékei mellett. Igazságtalanság és zűrzavar idején egyszerre veti be harcos energiáját és kivételes intelligenciáját, hogy küzdjön a káosz és az erőszak ellen. Békeidőben a gyakorlatiasságban, a „kéz intelligenciájában” ölt testet; megtanítja az embereket a kézművességre és a szőttesek készítésére. Ezért őt gyakran a bölcsesség és a mesterségek istennőjeként tartják számon.

A program első részében a résztvevők látni fognak ezekre példákat azon túl, hogy megismerkedhetnek Athéné mitikus alakjával, jellemzőivel és szimbólumaival. Ezt követően egyéni és közös gyakorlatokkal próbáljuk majd közelebb hozni magunkhoz ennek a női archetípusnak az erejét, rámutatva az esetleges árnyoldal veszélyeire és azok kiküszöbölésének lehetőségeire.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt, kortól, nemtől függetlenül!

Időpont: 2025.04.12. 18.30

Részvételi díj: 1500 Ft
Diákoknak, pedagógusoknak, nyugdíjasoknak, álláskeresőknek: 800 Ft
Egyesületi tagjaink számára: díjmentes

Előadó: Dr. Kontó Gizella

A felismerés nemcsak a bölcsek számára gyönyörűség, hanem a többiek számára is - csak éppen kisebb mértékben. (Arisztotelész)

Az élet megtanított reá, hogy szeressem az igazságot. (Márai Sándor)

Hallgass a saját belső bölcsességedre! Ha meg lehetne abból gazdagodni, hogy a tömegekre hallgatunk, a tömeg gazdag lenne! (Bob Proctor)

Azt szokták mondani, hogy az emberek és a többi állat között a fő különbség az értelem robbanásszerű fejlődése. Ám úgy tűnik, amilyen okosak vagyunk, amilyen csodálatos eredményeket értünk el, úgy veszítettük el a bölcsességünket. A bölcsesség az, amikor egy döntést annak alapján hozunk meg, hogy az miként hat majd a jövő generációira. Mi az itt és most alapján döntünk. (Jane Goodal)

Irigyelni fognak a sikeredért, a vagyonodért, az intelligenciádért, a külsődért, a státuszodért - de csak ritkán a bölcsességedért. (Nassim Nicholas Taleb)

Az értelmes ember olyan, mint a gyerek: mindig kérdez. (Horváth Dezső)

A könyveket el lehet égetni, de a tudás lángja tovább lobog! (Thomas Mann)

A bölcsesség annak a belátása, hogy mi lehetséges, valamint hogy mi nem, és belenyugodni abba, amit már nem tudunk megváltoztatni. (Salamon Ibn Gabirol)

A kevés szó: bölcsesség, a sok szó: fecsegés. (Lőrinczy György)

Végül is csupán ennyit kérhetünk egy embertől. A beismerést, hogy nem tudhatunk mindent. (Fredrik Backman)

A bölcsek köve minden valószínűség szerint nem létezik, vagy ha igen, akkor több is van belőle, és ezek a bölcsek kövei egymástól nagyon különbözhetnek. (Mérő László)

Semmit se tudunk, semmit sem ismerünk. Csak azt az egyet tudhatjuk, hogy semmit se tudunk. És ez az emberi bölcsesség teteje. (Lev Tolsztoj)

A bölcsesség útja valóban egyetlen lépéssel kezdődik. Az emberek abban tévednek, hogy figyelmen kívül hagyják az utána következő több ezer lépést. Megteszik azt az egy lépést, hogy eldöntik, eggyé válnak az univerzummal, és valami oknál fogva megfeledkeznek az ezután logikusan következő lépésről, miszerint hetven évig kell éljenek egy hegyen, naponta egy tányér rizsen és jakvajas teán, hogy az első lépésnek legyen bármilyen jelentősége is. (Terry Pratchett)

A bölcsesség fegyver minden igazságtalansággal szemben. (Cilibi Moise)

A tények mindig velünk maradnak. A bölcsességet viszont tanulni kell. (Lew Rockwell)

Bölcsebbé válni annyit jelent, mint jobban és jobban tisztába jönni azokkal a hibákkal, amelyeknek érzékelésünk és ítélkezésünk eszköze ki van téve. (Georg Christoph Lichtenberg)

Saját magunk megismerése a bölcsesség kezdete. (Arisztotelész)

Eszes az, aki mindent észrevesz. Bölcs az, aki megtanulta nem észrevenni azt, amit nem kéne. (Alexander Brody)

Szünetlenül szemünk előtt kellene tartanunk az idő hatását és dolgok változandóságát és mindennél, ami történik, annak ellenkezőjét kellene elképzelnünk. Gondoljunk tehát a szerencsében a szerencsétlenségre, barátságban az ellenségeskedésre, szerelemben a gyűlöletre, bizalomban és nyíltságban az árulásra - és megfordítva is. Ez az igazi életbölcsességnek ki nem apadó forrása: ilyformán cselekvésünk mindenkor megfontolt lesz és nem egykönnyen csalódunk. (Arthur Schopenhauer)

Ő gondolkodó: vagyis ért hozzá, hogy egyszerűbbnek lássa a dolgokat, mint amilyenek. (Friedrich Nietzsche)

Tegnap okos voltam, meg akartam változtatni a világot. Ma bölcs vagyok, így megváltoztatom magamat. (Dzsalál ad-Dín Rúmí)

Az okosságot ingyen kapjuk - a bölcsességet drágán; az élettapasztalatot: okosan és bölcsen eltöltött életünk árán. (Kner Izidor)

Az élet minden eseményétől bölcsebb lesz az ember, legyen az jó vagy rossz. (Kocsis Laura)

Közkincs az igazság s a bölcsesség: nem azé, aki elsőnek mondta ki vagy aki utána mondta. (Michel de Montaigne)

Az okos embereknek (...) előbb a dolgok kimenetelét kell megvizsgálni, és csak azután belefogniuk. (Aiszóposz)

Csupán a bölcsek véleményét kell megvizsgálnunk, mert a többiekkel, akiknek érveik nincsenek, csupán érzelmeik vannak, lehetetlenség érvelő beszélgetést folytatni. (Arisztotelész)

Bölcs eszme nélkül bármily erő ledől. (Quintus Horatius Flaccus)

Képek forrása: canva