Egyik asztalunknál a „Másokért (is) tenni” című altémáz járjuk majd körül. Megosztjuk pár gondolatunkat Veletek ízelítőként...

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik nem a saját javukra dolgoznak, hanem mások szolgálatában élik az életüket. Akár egy-egy hátrányos helyzetű csoport érdekében vagy valamilyen magasabb társadalmi célt, eszmét szem előtt tartva tevékenykednek. Sokszor találkozhatunk a szociális szférában a fizetésükhöz képest aránytalanul túlteljesítő dolgozókkal, vagy civilszervezetekben önkéntes munkát végző lelkes emberekkel.
Mi vezethette őket erre az útra, mi lehet az ő történetük?
A „valamiből muszáj megélni” -től hogyan juthat el valaki az „akár ingyen is szívesen csinálnám”-ig?

Milyen személyes életesemény okozhat szociális érzékenységet, empátiát?
Mi lehet a hit szerepe ebben, akár vallásos vagy valamilyen magasabb eszméhez való kapcsolódás?
Honnan tudtok saját életetekből példákat említeni? Tanár, orvos, szomszéd, színész, youtuber?

A szociális szférában a társadalom mennyire hagyatkozik a munkavállalók elhivatottságára, lelkiismeretességére?
Miben mutathatnak példát, követendő utat mások számára?

Várunk Titeket pénteken!
Café csapat