Ha a ma reggelem egy filmben lett volna, az indító snitt biztos fekete-fehéren kezdődik. A nézők szemei előtt már-már hétfő reggelekhez hasonló gravitáció húzta volna le főhősünk vállát, a háttérben zene se szólt volna, csak a szomszédok artikulálatlan veszekedése töltötte volna meg tompa hangjával…
Apró-cseprő belső harcaink
