Volt egy téglaszínű, selyemszőrű kutyánk. Zordon volt a neve.Ha kétlábra állott, kényelmesen rányalhatott az orczámra. Az igaz, hogy én alig voltam akkor nyolcz éves, és gyakran uzsonnáztam vajaskenyeret.
Egy őszi napon egy üveg mézet küldött valaki az anyámnak. Szép, tiszta, csillogó sárga méz…
Gárdonyi Géza: Ez is csodálatos történet - novella
