… Az emberek mindig is keresték a titkát, hogyan foglalhatnák össze, mi is a világ, hogyan jött létre, mi a célja, és benne mi a szerepünk, honnan jövünk, hová tartunk. Ez az ismeret megalapozza a világnézetünket, a magunkhoz és másokhoz való helyes viszonyulásunkat és a cselekedeteinket is…
A nagy gondolkodók egyik legfontosabb tanulmányozási területe a természet, és mindazok a törvényszerűségek, amelyek minden élőlényre egyformán hatnak. Mi is lehetne egyetemesebb? A legelső filozófusok úgy tartották, hogy a természet megértésével jobban megértik önmagukat, hiszen az ember mikrokozmosz: minden megvan benne, ami a makrokozmoszban, és semmi sincs benne, ami emebből hiányzik. Bármelyiket kutassuk is, felfedezhetjük a másik mozgatóit…

…A ’70-es években James Lovelock vegyészprofesszor azt kutatta, hogyan lehetne felfogni, megragadni ezt a bizonyos egyetemes életet, hogyan lehetne meghatározni, a jellemzőit leírni. Így alkotta meg az ún. Gaia-elméletet, amely a modern korban először fogalmazta meg a földi élet egységességének gondolatát. Úgy gondolkodott, hogy ha az életet keressük, ott fogjuk megtalálni, ahol rend fogad. … A rendet pedig mindig valaki csinálja, magától nem jön létre… Lovelock arra mutatott rá, hogy az élet hatása nem csak az ember, az állatok és növények világában érhető tetten. A légkör összetétele, a hőmérséklet állandósága, a folyékony víz folyamatos jelenléte, a tengeráramlatok szüntelen változásukban mind olyan állandóságot, olyan ciklikus, de mégis egyensúlyban lévő rendet mutatnak, ami leginkább az életre jellemző. A legnagyobb tengeráramlatok például összekapcsolják egymással a három nagy óceánt és a sarkvidékeket, és rendkívüli hasznot hajtanak a földi életnek. Többek között oxigénnel látják el az óceán legmélyebb vizeit is, oxidálják az üledékeket és a szerves anyagot, öntisztító mechanizmust tartanak fenn….

Link a teljes cikkhez:

https://www.ujakropolisz.hu/cikk/gaia-elmelet-fold-termeszet-filozofia