Filo-Café

Hírlevél

A képre kattintva feliratkozhatsz a székesfehérvári programértesítő e-mailekre
ehirlevel.jpg

Filo-Café FB csoport

Hozzászólnál, követnéd, kérdésed van? Csatlakozz a Filo-Café Facebook csoporthoz!

csoport.jpg

Feedek

Mi is az a Ji King?

A Ji King, magyarul a Változások Könyve, a népszerűsítő irodalomban mint egy kínai jóskönyv szerepel. Ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk, hogy az asztrológiát azért találták fel, hogy a bulvárlapokban a heti horoszkóp megjelenhessen.

A Ji King egy nagyon régi gyűjteménye 64 képnek, hatvannégy szimbólumnak.  Eredete a mítikus időkbe nyúlik vissza, amikor a régi korok bölcsei végtelen tudásukat így rögzítették és hagyták rá az utókorra, sejtvén, hogy hamarosan már egyre kevesebben lesznek azok, akik a természeti, társadalmi és emberi jelenségeket, törvényszerűségeket képesek lesznek önmagukban szemlélni és megérteni. A Ji King valójában inkább olyan, mint egy varázsnyelv, egy szimbolikus nyelv, melyen keresztül le lehet írni, el lehet mondani dolgokat.

Valaki például megkérdezi tőlünk, hogy hogy vagyunk. Mi erre azt válaszoljuk, hogy 11 – „A béke” jele. A jel felső részében a Kun, a Befogadó, a föld látható, a tiszta anyag, mely készen áll arra, hogy a jel alsó felében található Csien, a Teremtő, az Ég impulzusát, erejét befogadja. Mivel kapcsolatban állnak egymással, ez meg is történik. Az életben minden virágzásnak indul, az ember nem is gondol az elmúlásra. Most az aktív, a kifelé irányuló cselekvésnek, a boldog munkálkodásnak van itt az ideje. Ez a természetben a tavasz ideje, amikor már vége van a télnek, előttünk a tavasz és a nyár boldog időszaka, az ősz még messze van. Párkapcsolatokban a mindenféle hátsó szándék nélküli, boldog időszakra utal. Ezt az állapotot az idő hozta, egyfajta érett, pozitív karma eredménye, vagy lehetőség, amit igyekezni kell jól kihasználni. Hasonlóan, akár egy pillanatnyi hangulatot, akár egy állapotot, akár egy élethelyzetet, akár egy egyetemes természeti törvényt szeretnénk árnyaltan elmondani, a Ji Kingben megtaláljuk azt a szimbólumot, azt a képet, mely a leginkább megmutatja, leírja az adott helyzetet. A Ji King jeleit valójában erre használták, segítségükkel a tanítványnak megmagyarázták a természet rejtett összefüggéseit, melyeket az egyénre, a közösségekre és egész államokra is alkalmaztak. A megértésben a racionális elmén kívül teret kapott az elme intuitív része is – melyet ma nem sokra tartanak, bár minden nagy megértés, felfedezés, valahol sok munka, gondolkodás, és valami megmagyarázhatatlan szikra, valami heuréka-élmény következménye, mely a hagyomány szerint éppen az intuitív elme tulajdonsága.

A Ji King egy bölcseleti rendszer, nem is egy könyv. Mostani formája hosszú évszázadok alatt alakult ki, és párhuzamosan több gyűjtemény is létezett – mindegyik nagy dinasztiának megvoltak a maga „Változásai”. Létezett a Han Ji, mely a Hegy jelével kezdődött, létezett a Shang Ji, melyben a Befogadó jele szerepelt legelöl, és a ma legismertebb gyűjtemény, a Csou Ji, melyben az Ég képe az első jel. Ismert ezenkívül egy un. Mawangdui Ji is, mely mindezektől eltérő, és egy sírdomb feltárása során találtak rá a 70-es években.

Az általunk ismert és használt Ji, az un. Csou Ji. Ezt a hagyomány szerint a Csou dinasztia alapítója, Ven király szerkesztette meg, és ő látta el a jeleket magyarázó szövegekkel, az un. ítéletekkel. Kisebbik fia, a szintén félig mitikus, félig valóságos Csou hercege fejezte be apja munkáját azáltal, hogy a jelek vonalait is ellátta magyarázatokkal. Párszáz évvel később, a Csou-éra végén, ezt a verziót vette kézbe Konfuciusz, aki tanulmányozni kezdte az írást, és további magyarázatokkal látta el. Tőle származnak az un. képzetek.

Az alapjelek, a hexagramok (hatvonalas ábrák), jelentik a könyv magját. Ezek alkotják a lényeget, az üzenetet. Egy újabb réteget képeznek, a szimbólumokat kifejtő ítéletek, melyek arra adnak választ, hogy milyen a helyzet, mi változik, mi előmozdító és mi nem, ezek mondják meg, mi üdvös és mi okozhat bajt. A képzetek pedig arra a kérdésre adnak választ, hogy az adott helyzetben hogyan viselkedik egy nemes, egy bölcs ember, aki a Tao-val való egységre, a Törvénnyel való együttműködésre törekszik. Valójában ez az az erkölcsi réteg, mely kiemeli a Ji Kinget sok más ismert jósrendszer közül.

Ezt a két réteget további magyarázatokkal látták el, minden iskola, minden nevesebb szerző megírta a maga magyarázatait. Tucatnyi hozzáfűzés, kifejtés létezik, attól függően, hogy taoista vagy konfuciánus, orvos vagy politikus, harcművész vagy irodalmár írta.

A legnagyobb látszólagos ellentét a konfuciánus és a taoista értelmezések között vannak. Mi elsősorban a konfuciánus magyarázatokat ismerjük, és természetesen nem is lennénk nyugatiak, ha ostoba módon nem a taoistát tartanánk nagyobbra. Sajnos ebbe a hibába még neves szerzők is beleesnek. Pedig a különbség csak annyi, hogy az egyik, a taoista, elsősorban a törvényszerűségekre, összefüggésekre, a metafizikai magyarázatokra fókuszál, míg a másik, a konfuciánus, az erkölcsi jóra, a döntési, cselekvési felelősségre, az egyén fejlődésére. Egy érme két oldala ez, és egymás nélkül nem is érthetőek.

Ha a Ji King egy bölcseleti rendszer, egy tankönyv, akkor hogyan lehet általa a jövőt kitudakolni? Úgy, hogy a megfelelő technika, eljárás révén lehetőséget adunk a racionális és tudatos világnak arra, hogy találkozzon az irracionális világgal. Ma azt mondanánk, hogy a véletlen révén, de a Ji filozófiája nem ismeri a véletlen fogalmát. Ahogyan álomban a lélek képes eltávolodni a testtől és kapcsolatba kerülni egy másik világgal, ugyanúgy, amikor az ember egy gondolatra, egy kérdésre erősen koncentrálva szétválaszt egy marék jóspálcát, vagy feldob három érmét, a két világ között kapcsolat keletkezik. Hogy ki adja a választ? Ki mozdítja az ujjunkat, ki irányítja az érméket? Nehéz erre választ találni. A régi kínaiak szerint az ősök szelleme – ezért használtak cickafark szárakat, mely az ősök sírján termett. Vagy talán a belső, az isteni énünk, ahogyan sokan mondanák. A tapasztalat szerint a válasz jön, akár így, akár úgy, akár hiszünk benne, akár nem. Hogy megfogadjuk-e a tanácsot, egyáltalán képesek vagyunk-e értelmezni, és képesek vagyunk-e helyesen dönteni, ez már kizárólag rajtunk múlik.

Grúsz Róbert