Filo-Café

Hírlevél

A képre kattintva feliratkozhatsz a székesfehérvári programértesítő e-mailekre
ehirlevel.jpg

Filo-Café FB csoport

Hozzászólnál, követnéd, kérdésed van? Csatlakozz a Filo-Café Facebook csoporthoz!

csoport.jpg

Feedek

1 %

Idén is lehetőség van arra, hogy adód 1%-val támogasd munkánkat!
Új Akropolisz Filozófiai Iskola Kulturális Közhasznú Egyesület
Adószám: 19011510-1-42

A szenvedés oka

"A gondok nem azért vannak, hogy lesújtsanak, hanem azért, hogy próbára tegyék győzelmi képességeinket.” (Delia S. Guzmán)

A problémák, a gondok mindannyiunk életében megtalálhatók. Vannak olyan emberek, akik kétségbeeséssel, elkeseredéssel, panasszal, szenvedéssel, beletörődéssel reagálnak rájuk, ugyanakkor olyanok is, akik úgy tekintenek a kellemetlenségekre, mint megoldandó feladatra, kihívásra. Bizonyára nincs olyan ember a földön, aki ne lett volna már valamikor az évek során kisebb-nagyobb dolgok miatt elkeseredve. De próbáljunk meg néha kicsit más szemmel nézni a nehézségeinkre, és beláthatjuk, hogy nem feltétlenül ellenünk vannak!

Mi okozhat az embereknek gyötrelmeket? Például az éhség, a betegség, a fájdalom, az öregedés, lehet valami veszteség, vagy ha nem tudunk megszerezni egy adott dolgot. A szenvedés megjelenhet fizikai, vagy lelki formában, és a lelki síkon belül is ölthet érzelmi, vagy gondolati formát. Egy szerettünk elvesztése lelki és érzelmi, míg az áhítozás egy kacsalábon forgó palotára, gondolati síkon jelent számunkra fájdalmat.

A modern civilizáció a szenvedés megszűntetésére gyors javulást eredményező, látszólag hatékony eszközökkel lát el minket, mert „megérdemeljük”, ahogy a reklámok sulykolják. Gyógyszerek, kedélyjavítók tömkelege, vezetett meditációs cd-k, spirituális tanfolyamok ígérnek megváltást számunkra, természetesen nem ingyen. Cserében nem kérnek tőlünk erőfeszítést, türelmet, a miértek keresését, és az igazi ok megszűntetését. Vajon ez a módszer a célravezető?

Buddha szerint minden, így a szenvedés oka is az elmében keresendő. Ahhoz, hogy megszabadulhassunk a szenvedéstől, az elménket kell helyre tenni. Hasznos dolog lehet, ha kérdéseket intézünk magunkhoz: Miért épp velem történik mindez? Hogyan oldhatnám meg? Mit tanulhatok belőle? Miért kaptam? A válaszok megtalálásához lehet, hogy érdemes átalakítani a gondolatainkat, a gondolkodásunkat, nézőpontunkat, sőt esetleg életmódunkat. A döntésünk a belső harcunk, ami lemondással jár ugyan, de még ha néha elbukunk is, a küzdelemből megerősödve, újabb és újabb, eddig talán ismeretlen, előrehaladásunkat fejlesztő képességekkel kerülünk ki. Aki nem hajlandó az erőfeszítésre, abban nem fognak képességek ébredni, és nem éri el az élet célját, a folytonos fejlődést, növekedést.Ne félj a nehézségektől: ha vannak, ez azt jelenti, hogy élsz; ha nem történik semmi, akkor csak elképzeled az életet.(Delia S. Guzmán)

Buddha szerint a szenvedés alapvető oka a tudatlanság, továbbá más negatív érzelmek, például a vágyakozás. Mondjuk, olyan autóra, állásra, társra, vagy képességekre áhítozni, amiért még nem dolgoztunk meg. De célként kitűzhetjük ezeket magunk elé. Buddha ugyanakkor azt is állítja, hogy a szenvedés megszűntethető: helyes döntésekkel, helyes cselekedetekkel, kellő igyekezettel, és figyelemmel. Minden tevékenységben a középút választása a követendő, a túlzás bármelyik irányban is, kerülendő. A boldog, tartalmas élet eléréséhez szembe kell néznünk a kihívásokkal, és meg kell próbálnunk legyőzni őket. Annál is inkább, mert a sors csak olyan terhet rak ránk, amivel képesek vagyunk megbirkózni. Ahogy a Kis Herceg fogalmaz:Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.(Antoine de Saint-Exupéry)

A filozófus számára az élet nem habos torta, szükségszerűen vele jár a nehézség. Mindazonáltal ilyen helyzetekben tudjuk igazán bizonyítani a nemes tulajdonságainkat. Egy spanyol lovagrend tagjai minden reggel imával kezdték a napjukat, melyben lehetőségeket kértek, hogy jó tetteket hajthassanak végre másokért, hogy nemes nehézségekkel szembesüljenek. Ha imájuk meghallgatásra talált, akkor aznap érdemes volt élniük. Nekünk is azon kell igyekeznünk, hogy ne éljünk hiábavaló életet, erkölcsös értékrendünknek megfelelő, erények szerinti, hiteles emberként létezzünk.

Itt az idő és az alkalom, hogy elgondolkodj eddigi magatartásodon, szokásaidon! Próbáld meg kívülről szemlélni az életedet, és válaszolni arra, hogy valóban a Te gondolataid, véleményed, igényeid szerint éled-e, vagy mások döntenek helyetted! Tudom, nem könnyű átértékelni a dolgainkat, mert bizony szembesülhetünk olyasmivel is, amire nem vagyunk büszkék. És persze folyamatosan figyelnünk és gondolkodnunk kell, hogy az adott döntésünk valójában kinek az érdekét szolgálja. De szerencsére, ahogy egy kedves tanárom szokta mondani: „A gondolkodás nem jár testi fájdalommal!”, így csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e nézőpontot váltani, és ezáltal egy tartalmasabb, szebb és boldogabb életet teremteni magunknak.

K.G.